2011. december 30., péntek

BÚÉK !





Kívánok Neked


Szép napokat, kevés szelet,
álmodozó kék egeket.
Kacaj gyöngyöt egy füzérrel,
jó kedvet sok-sok szekérrel.

Három tündért, jóakarót,
az ágyadra szép takarót.
Meleg pitét asztalodra,
piros tűzet a kályhádba.

Szép szerelmet egész évre,
barátságot, saját képre.
Isten csókját homlokodra,
virágokat kalapodra.

Igaz utat, jó szerencsét,
háromkirályi köszöntést.
Tücsköt, fecskét, szép gerlicét,
kenyérrel teli kemencét!

Szántó Attila
http://www.poet.hu/vers/21089






2011. december 29., csütörtök

Liliomos minták

Ezt a ládát még annak idején magamnak festettem, alapja, egy régi lisztes láda .
Most ,hogy rendeltek tőlem egy ugyanilyent, adta meg azt lehetőséget, hogy elmondjam, ez is az én világom..:-)
Szeretem a népi bútorokat festeni, átörökíteni a múltat a jövő számára,de ugyanakkor sokszor adódik úgy, hogy amikor meglátok egy bútort, látom benne a mintát, ahogyan én képzelem el...
A tulipánok festése mellett szeretek liliomot , rózsát, nefelejcset és más virágokat is festeni.





















Részletek egy másik ládáról..
ezeket a virágokat is én terveztem..














A virágok, mint szimbólumok:

A virágot minden korban a női nemmel, princípiummal azonosították, a szépség, a szerelem és a mulandóság jelképe volt. Míg a kitárt kelyhű virág a jövő gyümölcsének reményét jelenti, addig a bimbó a rejtett lehetőségeket, a hervadó virág pedig az asszonyi szépség és az élet mulandó voltát szimbolizálja.
Ahogy a virág, úgy a virág színe is sokat mond.
A fehér a tisztaság, a tökéletesség és az egyszerűség jelképe. A női princípium szűzi aspektusát fejezi ki. Valamint a lélek győzelmét jelenti az anyag felett. Hasonló értelemben jelzi a menyasszony tisztaságát, ártatlanságát is.
A sárga az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője. A világos- vagy aranysárga a jóság és az intellektus színe.
A narancssárga a nap színe, a melegség, a bölcsesség szimbóluma.
A zöldessárga a hitszegés és az irigység megtestesítője. Sokan a sárgához ez utóbbi jelentését rendelik hozzá.
A piros a komolyság és a fenség színe. A szerelem jelképe és a földi szenvedély kifejezője. Lángoló szerelem esetén érdemes ajándékozni.
A kék az égbolt, a tenger színe. Az intellektus, az elmélkedés és a megnyugvás kifejezője.

2011. december 27., kedd

Gondolatok az időről




Ma reggel arra gondoltam, hogy mit is kívánhatnék a következő évre barátaimnak, ismerőseimnek és mindenkinek..
Az egészség mellé azt hiszem, hogy az időt tenném, kívánságaim közé.
Időt a barátainkra, szeretteinkre ,önmagunkra, beszélgetésekre, sétákra,olvasásra, filmre, előadásra,mozira, képtárra, ki, mit szeretne....
Azt hiszem, hogy a ma emberét a tárgyak sokasága és az idő hiánya jellemzi...
így hát kívánok mindenkinek "áldott időt " , mindenre, amit szeretne megélni,megvalósítani !:-))

Néhány idő-idézet..:-)

"Valami mindig közbejön: létfontosságú semmiségek
miatt halasztjuk mindig azt, mi életté tenné a létet,
pedig adódna még idő kifogni az adott időn,igen, adódna még idő, de valami mindig közbejön."

Baranyi Ferenc


"Minden, ami létezett a világon, amikor megszülettünk, az normális és hétköznapi és a világ működésének természetes része.

Minden, amit tizenöt és harmincöt éves korunk között találnak fel, az új és izgalmas, és forradalmi, és talán karriert lehet csinálni belőle.

Minden, amit harmincöt éves korunk után fedeznek fel. az a dolgok természetes rendje ellen való."

Douglas Adams


" Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre."

Széchenyi István


' Az élet elég hosszú, sőt bőségesen elegendőnek kaptuk a legjelentősebb dolgok véghezvitelére, ha az egészet jól osztjuk be: ha azonban dőzsölő és nemtörődöm magatartásunk következtében szétfolyik, ha semmi hasznos dologra nem fordítjuk, az utolsó kényszerhelyzet hatására csak a végén vesszük észre, hogy eltelt, amiről nem is fogtuk fel, hogy telik.

Seneca


"A fiatalság nem életkor, inkább lelkiállapot:akaraterő, képzelőerő, heves érzelmek, a bátorság uralma a gyávaság fölött, amikor a kalandvágy legyőzi a kényelemszeretetet.Attól még nem öreg valaki, hogy megélt valahány évet.Öregedni annyi, mint lemondani az álmainkról.Az évek ráncossá teszik a bőrt, a lelkesedés hiánya pedig a lelket."

Radha Soami


"Milyen szépeknek és jelentőseknek tűnnek fel emlékezetünkben elmúlt életünk egyes jelenetei és eseményei, noha annak idején minden különös megbecsülés nélkül engedtünk őket elmúlni!"

Arthur Schopenhauser


"Meggondolt ember biztosabban jár.Úgysem késik semmivel.Ami hamar áll elő, hamar semmivé lesz.Ami századokig fennmarad, ugyancsak századokon át jön létre.Törekedjünk tökélyre, mert csak az igazán jó, maradandó.Az alapos elme műve örök időkre szól."

Baltasar Gracián



"Lépő talpam tűbe téved,

időfonál éled bennem.

Lépteim nyomán múltat hímez a jövőm."

Pálnagy László



2011. december 24., szombat

Karácsonyi kívánságok...

Köszönöm a jókívánságokat, és kívánom mindenkinek, hogy teljesüljön , sikerüljön, igaz legyen kívánsága :-))
Porcukros, szép, mosolygós reggeleket ! :-)





Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.


2011. december 18., vasárnap

Kertemben..


Az éjszaka leple alatt szép csendesen
hóba borult a táj..
Reggel, amikor kinéztem fehér volt az utca a háztetők
és ragyogóan sütött a nap..
Lefotóztam a kertemből,
ahogyan ma láttam a Bakonyt..:-)







"Nem számít, hány esztendős vagy,

nehéz izgalom nélkül nézned ez első

pelyheket.

Mert amikor elered a, akkor senki

sem szólhat bele, hogy mit tegyél.

Mintha csak felülíródnának az élet szabályai.

Everwood c. film





"Amikor a vízre hull: csendre csend esik."Jules Renard

2011. december 13., kedd

18.Betlehemi jászol kiállítás


XVIII. Betlehemi Jászol kiállítás (2011. december 6. - 2012. január 15.)


Tegnap itt jártam, a kiállítás a Vajdahunyad várban látható..:-)
Szívből ajánlom mindenkinek.












Fény vagy te is, lobogj hát!
Melegíts és égess!
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes.
Tóth Árpád



















A tárlat alkalmával bemutatásra kerülő alkotások Jézus születéséhez, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódnak: a betlehemi jelenetet ábrázolják, illetve a betlehemezés hagyományát elevenítik fel.




Mai betlehemes

Mesélő: Különleges nap van, karácsony, a szeretet ünnepe. Több, mint 2000 esztendővel ezelőtt egy kis városban csodálatos esemény történt. Egy kisgyermek született. Minden születés csoda, de ennek a gyermeknek az érkezése igazán különleges volt. Csak nagyon kevesen vették észre, hogy Isten szállt a földre. Leszállt, mert az emberiség elfordult tőle. Leszállt, hogy akik igazán keresik Őt, meg is találhassák Őt. Megjelent az igazi szeretet.
Azóta elteltek évszázadok, évezredek. Vajon milyen a mai karácsonyunk? Isten szeretetét ünnepeljük, vagy emberi szokásokat követünk? Ismerkedjünk meg egy mai családdal, apa, anya, gyermek. Lássuk, milyen az ő karácsonyuk.

Anya: (sóhajtva) Jaj, de kifáradtam. Hetek óta takarítok, törlöm az ablakokat, mosom a szőnyeget, három napja fut a konyhám, sütök-főzök. Mit csináljak, ünnep van, ezt kell szeretni. De nem hiányzik. Segítségem nincsen. Egyedül végzek mindent. Az uram csak a kocsmát járja a léhűtő barátaival. Lányomnak is csak én vettem meg az ajándékot. Már régóta hisztizik egy számítógépért. De hát honnan annyi pénz. Jó lesz neki a csokoládé is. (idegesen) De hol késik már ez az ember?

Apa: Megjöttem, hoztam még pár díszt a fára. Ha már vettünk fát, díszítsük fel rendesen. Nagy pénzkidobás ez az ünnepesdi. (türelmetlenül) Hé, asszony mit lehet enni? Rágjam a fenyőágat talán?

Anya: (bosszankodva) Várj egy kicsit jóember. Én is vártam rád eleget. Itt hagytál egyedül, dolgozz szamár, húzd az igát. Segíthetnél egy kicsit.

Apa: Ne bosszants asszony. Miért veszekszel ezen a napon? Ki járt fa után? Ki vette meg? Ki állította fel? Ne mondd, hogy nem teszek semmit. Te vagy itthon egész nap. Biztos azokat a sorozatokat nézed, vagy pletykálsz a szomszédasszonyokkal.

Anya: Igen, itthon ülök egész nap. Már jó pár napja. Ki takarított, ki mosott, ki főzött, ki hozta haza tegnapelőtt is a gyereket. És ki csavarog egész nap az utcán? Ki dorbézol a barátaival, meg hozza ide őket, hogy nem győzőm súrolni sáros lábuk után a padlót?

Apa: Látom már beszéltél anyáddal. Ő szokott ennyire ellenem lenni. Megint felbiztatott, ugye?

Anya: Inkább ne mondj semmit. Menj nézd meg azt a fát. Valami miatt nem ég rajta a dísz. Biztos rosszat vettél, vagy eltéptél egy szálat, amikor idegesen felraktad a fára. Csináld meg, hogy ha hazaér a lányod, lássa, hogy milyen szép ünnep van.

Gyermek: Hazajöttem, mert Katiék elmentek hazulról. Alig tudtam játszani vele egy kicsit, bejöttek a szülei és elvitték templomba. Azt mondták, Kati szavalni, meg énekelni fog más gyerekekkel. Anya, mi miért nem járunk templomba?

Anya: Jaj kicsim, hát van rá időnk? Meg minek is menjünk oda? Oda csak a buta emberek járnak. Mindig ugyanazt halljuk: Isten, meg Jézus, meg szeretet. De hát én még egyiket se láttam. Te is jobban tennéd, ha nem hinnél ilyen mesékben. Nézd milyen szépen villog már a fa. Apa megcsinálta. Biztos egy-két ajándék is van alatta.

Gyermek: De miért ünnepeljük karácsonyt? Mi történt akkor?

Apa: Mikor kicsi voltam, meg amikor vallásórára volt muszáj járni azt mondta pap, hogy karácsonykor Isten jött alá a mennyből egy kisgyermek testében. Nem emlékszem pontosan, valamilyen istállóban született meg, mert a szülei nem találtak máshol helyet.

Gyermek: És ezt miért nem mondtátok nekem? Olyan érdekesnek meg szépnek hangzik. Hogy is volt?

Apa: (mérgesen) Mit tudom én már… Nem mindegy? Úgyis csak egy mese az egész, valahogy meg kellett magyarázni miért ünnepeljük karácsonyt. Inkább menj játszani, vagy nézd meg az ajándékaidat, ne fárassz engem ilyen buta kérdésekkel. Különben is, mindjárt lesz egy jó film. Szeretem a karácsonyt, olyan jó filmek vannak, verekedés, meg nevetés meg ilyenek. Kár, hogy fotballmeccs nincs, de jó a film is. Aztán jönnek a barátaim, koccintsunk egy pohár borral vagy kettővel. Elvégre ünnep van, vagy mi.

Gyermek: (kérlelő hangon) Anya, legalább te meséld el ezt a történetet. Legalább most. Sohasem mesélsz semmit. A Kati szülei minden este mesét olvasnak, vagy legalább megpuszilják Katit elalvás előtt.

Anya: Ne butáskodj kicsim. Megvan mindened. Ott vannak a játékaid, nézd a képeskönyvet, ne is kérdezz engem arról a meséről. Felejtsd el. Az meg, hogy mit csinálnak Kati szülei az ne érdekeljen. Mindig csúfolkodnak, állandóan hívnak vasárnaponként a templomba, pedig tudhatnák, hogy nem szeretem azt a helyet. És hányszor mondtam, hogy ne barátkozz velük, mert mások mint mi.

Gyermek: (szomorúan) Tudom, hogy mások. A Kati mesélte, hogy minden este imádkoznak, meg evés előtt is azt mondják, hogy: Jövel Jézus, légy vendégünk… (Nem tudja folytatni, mert kopogtatnak).

Anya: Ki zavar már megint? Hé, ember állj fel onnan a tévé elől és nézd meg ki kopog.

Vándor: Jó estét és kellemes ünnepet kívánok! Szálljon a békesség erre a házra.

Apa: Ki maga és mit keres itt?

Vándor: Eltévedtem és már besötétedett. Kérem segítsenek rajtam.

Anya: Küldd már el azt az embert. Biztos valami rosszféle. Rabolni jött. Kergesd ki a házból.

Vándor: Kérem segítsenek. Éhes vagyok és nagyon fáradt. Hosszú útról jöttem. Szállást kérnék jó emberek.

Apa: Úgy látszik az emberi szemtelenség ma már nem ismer határokat. Nem vagyunk szeretetintézmény. Ünnepelünk, ne zavarjon.

Vándor: Isten nevében kérem, könyörüljenek rajtam. Nincs hova mennem.

Anya: nem tudja a harmadik parancsolatot? Isten nevét hiába fel ne vedd. (gúnyosan nevet). Különben sem hiszünk benne. Menjen szerencsével, próbálkozzon máshol.

Gyermek: Ne bántsátok szegény bácsit. Nem látjátok, hogy olyan fáradt szinte összeesik. És olyan szomorú az arca. Azt hallottam, hogy ma a szeretet ünnepe van.

Vándor: Igen, gyermekem. A szeretet ünnepe van, de mindenki másképp érti azt hogy szeretet. Pedig Isten megmutatta hogy milyen az igazi szeretet, amikor megszületett Betlehemben.

Gyermek: Hallottátok? A bácsi ismeri azt a mesét, amit nem akartok nekem elmondani.

Vándor: Nem mese az gyermekem.

Apa: (erőszakosan megragadja a karját) Na, eleget rontotta itt a levegőt. Kifelé! Hagyjon bennünket ünnepelni. Ne zavarjon. (kitolja a házból)

Anya: Már éppen ideje volt. Gyertek nézzük a televiziót.

Gyermek: Mindjárt jövök én is.

Mesélő: Szegény gyermeknek nem mondták el a szülei a karácsony lényegét. A vándor után szaladt, remélte, hogy tőle megkapja kérdéseire a választ. Az utcán énekszót hallott: „Ó jöjjetek, hívek…” (Más éneket is lehet énekelni) Egyszercsak meglátott egy ismerős arcot. A vándor állt előtte:

Vándor: Mit csinálsz itt gyermekem? Késő van már, otthon lenne a helyed. Gyere, hazakísérlek.

Gyermek: Nem akarok hazamenni. Nem törődik ott velem senki. Fölöslegesnek érzem magam.

Vándor: Ne beszélj butaságot. A szüleid biztos nagyon szeretnek és már azóta bizonyára aggódnak is.

Gyermek: Tudom, hogy szeretnek, de nem érzem. Nem foglalkoznak velem. Állandóan idegesek, sohasem mesélnek nekem semmit.

Vándor: És jó éjt puszit sem adnak.

Gyermek: Igen, de honnan tudod?

Vándor: Elég jól ismerem az embereket. Régen is elég mogorvák voltak, amikor Isten a földre szállt.

Gyermek: Mondd el azt a mesét, bácsi kérlek.

Vándor: Elmesélem, csak gyere menjünk haza. Elmondom, de azt tudnod kell, hogy nem volt mese, hanem igaz. Akkor is egy ilyen éjszaka volt. Két ember lépkedett Betlehem utcáin. Egy férfi és egy nő. Már elég hűvös volt, és a nő kisbabát várt. Szállásra volt szükségük.

Gyermek: Ahogy a bácsinak is az előbb, csak nem járt nálunk szerencsével.

Vándor: (elgondolkozva): Igen, ahogy én is szállást kerestem, most is. Szóval szállást kerestek, de sehol sem fogadták be őket. Elzavarták, elkergették őket.

Gyermek: Ahogy a szüleim is elzavarták gorombán a bácsit.

Vándor: Igen, valahogy úgy. Végül egy istállóban húzódtak meg. Az asszony ott a jászolban szülte meg gyermekét, akit Jézusnak nevezett el. Ő Isten Fia volt, és azért jött, hogy szeretetet hozzon a világba. Isten jött vele onnan fentről a magas égből. Angyalok énekeltek, amikor megszületett a kis Jézus. Hallgasd csak: ezt énekelték.

Mesélő: Hirtelen pár ember jelent meg előttük és énekelni kezdtek. (Itt ismét lehet egy karácsonyi éneket énekelni.)

Gyermek: Ó, de szép történet volt. És mi lett a kisgyermekkel?

Vándor: Felnőtt és igazi történeteket mondott az embereknek, hogy megismerjék Istent és szeressék egymást. Aztán felment a mennybe, de néha álruhában eljön és megnézi, mennyire szeretik egymást az emberek.

Gyermek: Jaj, de érdekes. Vajon találkoztam már vele?

Vándor: Biztos vagyok benne. Na de meg is érkeztünk haza.

Mesélő: Ezalatt a szülők észre sem vették, hogy hiányzik a lányuk. Kopogást hallottak:

Anya: Mi az már megint, egy újabb koldus, akinek nincs hova menjen? Zavard el, utálom az idegeneket.

Apa (meglátja a vándort): Már megint maga az? Nem voltam elég érthető? Menjen már innen, ne zavarjon.

Vándor: Nem, nem zavarok csak visszahoztam valamit, amit elvesztettek.

Gyermek: Apa, anya, most már tudom a történetet. Nagyon szép, de nagyon szomorú. Az álruhás Jézusról hallottam, aki…

Apa: Menj be, mindjárt számolunk, mert elcsavarogtál. Jössz nekem a mesékkel. Maga meg minek szédíti a gyermeket? Nem szégyelli magát, takarodjon!

Vándor: Meddig küldesz még el magadtól, fiam. Hozzád jöttem most is.

Apa: Nem vagyok a maga fia, semmi közünk egymáshoz. Kifele.

Vándor: Pedig találkoztunk már. Csak akkor még kicsi voltál és nagymamáddal voltál a templomban, imádkoztatok, mert nagytatád kórházban volt betegen.

Apa: Honnan tud a gyermekkoromról?

Vándor: Nagyon sok minden történt veled, hogy megkeményedett a szíved.

Anya: Mi az még nem küldted el? Tedd már lapátra ezt a koldust.

Vándor: A szüleid nem ilyen viselkedésre tanítottak, Mária.

Anya: Honnan tudja a nevemet? Ismer engem?

Apa: Engem is ismer gyermekkoromtól fogva.

Gyermek: Anya, apa, ő az álruhás Jézus. Akit régen sem fogadtak be az emberek és ma is elutasítják sokan.

Anya: Ne beszélj félre, menj innen el, ne zavarj minket.

Vándor: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké a mennyeknek országa”

Mesélő: Akkor emberek jelentek meg, akik énekeltek. (Ének)

Mesélő: Ha az Úr Jézus megjelenne álruhában közöttünk, mit látna? Szegényes ünnepet, villogó fát, roskadozó asztalt, ajándékokat, de vajon látná e a szeretet apró jeleit? Az egymással való törődést. A felebaráti szeretetet? Vagy csak kemény, hitetlen szíveket találna? Borulj le előtte még ma és kérd, hogy bocsássa meg azt, hogy eddig nem éltél szívből vele. És menjetek mondjátok mindenkinek, azt, ami nem mese: Isten a földre szállt, keres minket és azt várja, hogy befogadjuk. Szállást készítsünk neki nem csupán egy éjszakára, vagy az ünnep pár napjára, hanem mindig a szívünkbe lakjon. Így lesz áldott, valóban örömteljes és értékes ünnepünk. Ne feledd: a szeretet a legszebb ajándék.
Lovász István, völcsöki lelkipásztor


http://harangszo.blogspot.com/2010/11/mai-betlehemes.html

2011. december 6., kedd

Karácsonyi ajándékok

Dobozokat festegettem..








"Ahogy itt ülök,
Csak a tegnap szele simogat...
Megérint melege...:
Egy illat, egy íz, egy csésze tea.
Mind csak egy pillanat...
Az idő elfut,
De számban jelenem s múltam íze megmarad..."
Oscar Cochoir


Idézetes és tulipános teás dobozok..























2011. december 2., péntek

Tükör az előszobában


Ezt a tükröt egy előszobába rendelték tőlünk,és az
egyik kedvencem..
Két oldalát egy-egy tékával zártuk le a kulcsoknak és a leveleknek :-)





A tükör a valóságot tükrözi, de mindenki máshonnan néz bele. (...) Az emberek más-más irányból néznek a tükörbe, de a tükör ugyanaz, és ugyanazok a dolgok tükröződnek benne.

Agatha Christie




2011. november 28., hétfő

Adventi mécses


Ilyenkor már bekúszik a lelkekbe a várakozás...
Ebben az évben én is készítettem adventi mécsestartót.
Természetesen festett fa.:-),és
Ilda barátnőmnél lakik,angyalkával, sok-sok szépséggel és finomsággal körülvéve az asztalon. :-))


Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
Pilinszky János














fotó:csutkailda
http://www.proba-csutkailda.blogspot.com/

2011. november 26., szombat

Betlehemi szép csillag


Ma délelőtt Székesfehérváron jártam a Betlehemi szép csillag kiállításon.
Sok szép és ötletes, kedves alkotás várja a látogatókat.
Szívből ajánlom mindenkinek!











Betlehemekből nyílt kiállítás a Szent István Művelődési Házban

Betlehemi szép csillag címmel hirdetett pályázatot a Fehérvári Kézművesek Egyesülete, az Öreghegyi Magyarok Nagyasszonya Plébánia és a Szent István Művelődési Ház. Az immár kilencedik alkalommal meghirdetett pályázat célja volt, hogy segítse a felkészülést a Karácsonyra, Jézus születésének ünnepére. A kiállításnak idén először a Szent István Művelődési Ház ad otthont.
Szombaton délelőtt énekkel és betlehemezéssel nyitották meg a pályázatra beérkezett munkákból összeállított kiállítást. A pályázaton ifjúsági és felnőtt kategóriában hivatásos kézművesek, és műkedvelő alkotók, alkotócsoportok egyaránt részt vehettek. A kikötés csupán az volt, hogy természetes anyagokból, például textilből, fából, esetleg csuhéból készüljenek az alkotások.
A beérkezett pályamunkákat három főből álló zsűri bírálta el, a legszebb munkák készítői pedig értékes tárgyjutalomban részesültek. A Szent Korona Galériában január 21-ig megtekinthető a tárlat, mely az adventi időszakban szombaton és vasárnap is nyitva tart.

Réka !Gratulálok a munkádhoz!:-)



2011. november 18., péntek

Karácsonyi apróságok

A Betlehemi jászol kiállításra festettem ezeket a jókívánság díszeket..




A szent család üvegkép

















"Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra..."

























































2011. november 9., szerda

Hartai minta






Az idén végre elmentem Székesfehérvárra a bútorfestő hétre .ott festettem a táblát és a ládikákat.














Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk.

Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk.

Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ők is éppolyan jól tudják.

Mindannyian tanulunk, cselekszünk és tanítunk.

(Richard Bach)

2011. október 16., vasárnap

Háziállataink :-)





Az egyetlen valódi okunk a derülátásra: a macska. Ezt a kis prémes ragadozót semmi más módon nem lehetett volna ezer és ezer éven át hozzánk szelidíteni, mint rendíthetetlen, ellenszolgáltatást nem váró, feltétel nélküli szeretettel. A szépsége abszolút imádatával - a szabadsága, függetlensége teljes tiszteletben tartásával. Ha ez sikerült, az emberiség nem lehet egészen elveszve. (Ottlik Géza)





Ők a mi háziállataink..
Tavaly 7 kiskutyánk született (a fehér az anya kutya)
Idén 7 kiscicával gyarapodtunk.
Kettő még velünk él, ők nézelődnek az ablakban.
































“Mások nevezzék csak gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak nyugodtan a kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten is tudja ezt.” (Márai Sándor)



2011. október 11., kedd

Otthonunk






Otthonunk,





















Házunk..:-))
Itt lakunk,
örökös építkezésben,mióta ide költöztünk..




















Kályha gyüjteményem darabjai mellett, a teraszon szoktunk üldögélni.



"Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jövendők bizakodó hite emelte föl. És fák. Amiket nem azért ültetett valaki, hogy hasznukat lássa. Nem is azért, hogy önmagát mulattassa velük. Hanem azért, mert szépségre és jövendőre gondolt, békességre gondolt és a lelke tele volt derűvel. És ültette, egyszerűen azért, mert szerette a fát és a fákon keresztül akarta elmondani mindazt, ami az otthonban kapcsolatban felgyűlt benne s amiket szavakba önteni nem tudott."

Wass Albert



2011. október 4., kedd

Bordó

Szeretem az őszt a színeivel..ezek a bordó bútorok igen kedves barátaink lakását díszítik.. :-)

















































AZ ELMOSÓDÓ HATÁROK


Aki elkezdi lebontani egyéniségét, mindjobban elveszti a határt saját és
mások lelke között. Ha embertársa szemébe néz, megérzi annak érzéseit és
felismeri: ,,ez is én vagyok"; ha egy kutyát megsimogat, megérzi annak
egy-bemosódó világát: ,,ez is én vagyok"; ha egy bútort hosszabban érint,
átveszi annak tagolatlan csöndjét: ,,ez is én vagyok". Saját lelke már nem
csak az övé s mindennek lelke az övé; minden átlátszó, mintha kristályból
volna; egyszer-re mérhetetlenül gazdag, teste-lelke felfrissül és egyforma
örömmel tölti el a munka, pihenés, társaság, magány.

Weöres Sándor


Mostanában sokat vagyok a kertben,kihasználom ezt a gyönyörű őszt :-)
Nem lehet betelni vele..



2011. október 2., vasárnap

Tábla festés



Kicsit más feladatot kaptam a megszokottnál.






A múlt héten ezt a táblát festettem, egy nagy falapra:

Zsolnay Júlia tányér terve alapján készült .

2011. szeptember 20., kedd

Népi üvegképek, üvegikonok

A bútorfestés mellet,még üvegképek , üvegikonok festését is szoktam vállalni.
Ezekből tettem fel most egypárat és egy kis infót az üvegképekről.










Ezt a nagy üvegikont a Magyar Kézművesség kiállításra festettem.
Más technika, mint a mostani üvegfestés, mert itt az üveg hátlapjára kell festeni és éppen ezért fordított sorrendben készül.





















A Veszprémi Laczkó Dezső múzeum, Vallásos életre késztető alkotások c. kiállítására rendelték tőlem a múzeum munkatársai a Szent László és a Szent István üvegképeket,mert nem volt raktáron.Sajnos nagyon kevés maradt fenn.Így találkozott a múlt és a jelen a vitrinben.:-)













és végül ..

az üvegképekről:
üveglap hátoldalára, általában enyves vagy tojásos, ritkábban olajos kötőanyagú fedőfestékkel, fordított sorrendben (a befejező vonásoktól a háttér, ill. alap felé haladva) készül. Metszetek, grafikai minták üvegen át való másolására és sokszorosítására igen alkalmas. Ezért a műfaj jellegzetesen tömeges szükséglet kielégítésében érte el csúcspontját: előállítása → üveghutákhoz kapcsolódó háziipari közösségekben, az egyes festékrétegek szerinti munkamegosztásban készült. – Előzménye az ókorban a két üveglap közötti díszítmény, majd arany fóliába karcolt ábrázolás. Hasonló eljárásokat terjesztett Theophilus Presbiter 10. sz.-i receptkönyve is. Díszítő betétként Itáliában a 13. sz.-tól, Németo.-ban a 14. sz.-tól vannak emlékei. Ugyanitt kisméretű, önálló üvegképek, néha konvex üveglencse hátoldalán a 15. sz.-tól ismertek. A 16. sz. második felében Velence és. Murano manufaktúráiban már sorozatban gyártották. A 17. sz.-ban Közép- és Ny-Európa több vidékén elterjedt, de valószínűleg a század végén Erdélyben is készültek üveg-ikonok. A 18. sz. közepéig azonban az üvegkép még a kortárs európai festészet jellegzetességeit mutatja: tájkép, portré. zsáner, rokokó idill stb. – kisművészeti műfajokban alkalmazták (díszedények, keretek, bútorbetétek). – A népi üvegkép a 18. sz. második felében, hutákból kirajzó mesterek műhelyeiben jött létre és az ellenreformáció nyomán megnövekedett szentképigényt szolgálta ki. Részben a készítők, részben kereskedők és házalók terjesztették, de nagy szerepük volt a búcsújáró helyeknek is. Az egyes készítő központok termékei – különösen a múlt században – jól megkülönböztethető vonásokat mutatnak témában, a jellemző színekben, a háttér és kontúrok színében, de még a keretezés módjában is. A legnagyobb kereskedelmi körzete a cseh–osztrák határvidék két központjának volt: Buchersnek (kb. 1770-től) és az innen áttelepülők révén Sandlnak (kb. 1800-tól). – Már a 18. sz. végétől Mo.-ot is jelentős mértékben ellátták. E központ legelső hazai emlékei a higannyal és korommal bevont hátterű → tükörképek. Azonban Sziléziából és D-Cseho.-ból is sok üvegkép jutott hazánkba. – A keleti országrész pravoszláv és gör. kat. lakosságát Erdély látta el saját készítményeivel. Jellegét a helyi népies ikonfestés és fametszés nagy mértékben meghatározza. A legjelentősebb és legkorábbi központ Füzesmikola zarándokhely, mely a közeli Hesdát fametszeteire támaszkodott. Hasonló feltételei voltak a fogarasi üvegkép-festésnek is, amely a – már a 18. sz.-ban híres – barcarozsnyói metszetekkel kapcsolatos. Jelentősek még a volt Máramaros megye készítői is. Önálló központ termékei találhatók a szerb lakosságnál, melynek fennmaradt néhány 18. sz.-i emléke is látható hazánkban. A történeti Mo. területén a Felvidéken voltak még a 19. sz. folyamán ún. másodlagos központok, melyek a korábbi import pótlására alakultak. Termékeik azonban nem jutottak el az ország belsejébe. A mo.-i üvegkép-készítésnek is van emléke: a 18. sz.-ban Osswald Ferdinand, egy pozsonyi születésű német festő (1698–1775) soproni működése során üvegre festett barokk portrékon kívül népszerű formákat (házassági emléklap, szentkép) is készített (ld. Sopron, Liszt Ferenc Múz.). A 19. sz. első felében pedig egy zselici hutához, Lukafához kapcsolódott a helyi hagyomány szerint üvegkép-készítés, amely sandli eredetre vall. – Az idegen vagy nemzetiségi központok ellenére az üvegkép a magyar r. k. vidékeken is kedvelt volt, pl. Heves, Nógrád, Borsod, Zemplén megye palóc falvaiban. A műfaj több vidéken naiv művészetben él tovább (Jugoszlávia, Csehszlovákia), Tolnán id. Baumann József (1920–1930 körül)"
forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

2011. szeptember 16., péntek

A szeretet..





Pál apostol: a szeretet himnusza

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén
ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok
vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem,
mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha.
A prófétálás véget ér,
a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.
Most megismerésünk csak töredékes,
és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes,
ami töredékes az véget ér.
Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek,
úgy gondolkoztam, mint a gyermek,
úgy ítéltem, mint a gyermek.
De amikor elértem a férfikort,
elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben homályosan látunk,
akkor majd színről színre.
Most még csak töredékes a tudásom,
akkor majd úgy ismerek mindent,
ahogy most engem ismernek.
Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük legnagyobb a SZERETET.

(Szent Pál Korintusiaknak írt 1. levele 13.)

2011. augusztus 27., szombat

Gombócfesztivál Bakonynánán

Ma délután gombócfesztivál volt a falunkban.
Mindenféle gombóc különlegességgel készültek, sütöttek-főztek az emberek a szabadban, és természetesen végig lehetett kóstolni minden finomságot.
Volt Íjász tanoda
Kispályás futballmérkőzés
Gyermekdalok kicsik bevonásával Áprily Géza előadásában
Bűvészműsor Hegyaljai Sándor előadása
Háttérműsorok:
Gyereksarok,Trambulin, Arcfestés, EÜsátor, Gombóctotó,Tombola, Lufi-
hajtogatás, Főzőverseny


Az arcfestést vállaltam el ,sok-sok kedves kis arcot kifestettem, kézre, lábra tetováltam.









2011. augusztus 17., szerda

Kemence festés







Egy kedves ismerősöm kérésének tettem eleget,amikor kivirágoztam a kemencéjét.








Búbos kemence a tiszta szobában.
Kalocsai népművészeti ház
Fotó: Patyi árpád
















Pingálás (falfestés)

Részlet Pécsiné, Ács Sarolta: Kalocsa népművészete (1970) könyvéből.

Hazánkban Kalocsa az egyetlen hely, ahol népi pingálóművészetünk ilyen magas színvonalat ért el. Keletkezésének pontos idejéről vitathatatlan adataink nincsenek. Ilyent szerezni nem is könnyű feladat, mert simított, meszelt vertfal könnyen elmált, vagy a régi házakat többszörösen átépítették. Feljegyzések szerint a múlt század második felében már pingálgattak a kalocsai menyecskék. Általánossá bizonyára akkor vált, mikor a festékporokat (dekás festék) a pénzben nem bővelkedö parasztasszonyok meg tudták vásárolni. Az egyéb eszközök nem okoztak gondot. Az alapozást a határ székesfoltjain szedett fűmeszelövel készítették el, a motívumokat pedig disznóból húzott sörtéből vagy a tehén farkából levágott szőrből készített virágmeszelôvel festették rá. Tej meg majd minden házban akadt. Ugyanis a mezők alapozása és a motívumok pingálása tejes festékkel történt. Eltartott egy hétig, míg szabad kézzel kifestették az első szobát és konyhát.